Nagyon megváltoztam azután, ami Tomi és köztem történt. Emo korszakom végérvényesen lezárult, vele együtt a visszafogottságom is. Külsőre plázacica lettem, míg személyiségre (mai fejjel belegondolva) egy kis ribanc vált belőlem. Nem vagyok büszke erre az időszakomra, de tény, hogy elkezdtem behozni minden „lemaradást”. Az osztálykirándulás után egy héttel már nem voltam szűz, a bizonyítványosztás után pár héttel pedig már fél tucat egyéjszakás kalandon voltam túl.
Anyuéknak persze sosem azt mondtam, hogy szórakozóhelyre megyek, ők úgy tudták, hogy valamelyik barátnőmnél alszom, rendre Vivit vagy Christát mondtam, akik egyébként erről mit se tudtak.
Aktív szexuális életem azonban valójában nem elégített ki. A szex sem volt akkora durranás, ahogy elképzeltem, bár a partnereim azt hitték, csodás volt nekem is. Főleg azért, mert a régi pornófüggőségem hatására én is kicsit túljátszottam az élvezeteket, mint a lányok a filmekben.
Már szinte elkönyveltem, hogy ez az egész szex valami túlmisztifikált dolog, de a magányos estéimen mindig eszembe jutott az a kezdő, ügyetlen kis lábszex, amit Tomival csináltunk. Szex… inkább maszti vagy max. petting, de nekem akkor is az volt az első, ráadásul csodásat élveztem tőle – ami a valódi szextől nem jött össze.
Tomival a nyári szünet kezdete óta nem találkoztam, és ez így is maradt volna az évnyitóig, ha nem futunk össze véletlen egy gyorsétterembe. Persze akkor is egy fickótól mentem haza, aki még el se kísért (pedig autója is volt). Éppen elhatároztam, hogy ennek az állandó pasizásnak vége, egyszer és mindenkorra, amikor leültem az egyik asztalhoz, ahol velem szemben ült egy srác.
– Szia, foglalt ez a hely? Tomi?????
Először észre se vettem, hogy ő ül velem szemben.
– Cassandra? Öhm… hát persze, ülj csak le…
Tomi alaposan végigmért, szinte levetkőztetett a tekintetével. Nem volt nehéz dolga, csak egy topp, egy combközéig érő szoknyácska, és egy magas szárú szandál volt rajtam, hiszen alapvetően dugni indultam el otthonról.
– Jól megváltoztál a nyár alatt! – mosolygott rám, mikor leültem, ami igaz is volt. Nem csak a ruháim, de a frizurám, a sminkem, mindenem más lett. Én is más lettem, és annyira nem tetszett ez a változás. De ahogy Tomi rám nézett, az tetszett. Volt benne vágy, zavar, és szimpátia is.
– Hát igen… kicsit túlkoros voltam már emonak…
Ez után jót kajáltunk, és mindenféléről dumáltunk. Mint kiderült, koncertről indult haza, csak beugrott kajálni egyet. Nagyon rég éreztem magam ennyire jól, végre valaki tényleg rám figyelt, és nem csak megdugni akart. Igyekeztem lassan enni, de egy idő után mindketten végeztünk a saját menünkkel, ráadásul jelezték, hogy 10 perc múlva zár az étterem.
Miután kiléptünk az utcára, már hűvös volt az idő, legalábbis az öltözékemhez képest. Tomi elgondolkodva kérdezte meg:
– Hogy mész haza?
– Éjszakaival.
– Egyedül?
– Nem nagyon van más választásom… esetleg a megállóig elkísérsz?
A megállóban minden fele részeg srácok álldogáltak, és kicsit féltem ennyire kurvás cuccba ott állni közöttük.
– Ugyan, hazakísérlek! Semeddig nem tart.
– Komolyan?
Tomi ismét meglepett. Nem vagyok hozzászokva az efféle lovagiassághoz.
Tényleg hazakísért, és ez jó is volt, mert sokaknak felkeltettem a figyelmét, de különösebb incidens nélkül hazaértem. Közben azt is észrevettem, hogy Tomi tekintete néha el-elkalandozik, és a magas sarkúba bújtatott lábfejemre téved a pillantása. Alapesetben zavar, ha beszélgetés közben lestírölnek, de most inkább izgató volt a dolog.
A kapunál már kezdett volna búcsúzkodni, de nem hagytam.
– Nagyon késő van, miért nem alszol itt? Anyuék már lefeküdtek, holnap kora reggel dolgozni mennek, senki sem lesz itthon, mire felkelünk…
– Hát, nem tudom…
– A szüleid miatt?
– Nem, ők úgy tudják, hogy nem jövök ma haza, eredetileg Geryékkel piáltunk volna, csak nem volt kedvem hozzá…
– Akkor meg? Ne kéresd már magad..
– Nem is tudom. Inkább…
– Tomi, gyere már!
Ez a hang megint az a parancsoló hangszín volt, ami az osztálykiránduláson is kijött belőlem. Tomi innentől nem ellenkezett. Sikeresen belopakodtunk a szobámba, anélkül, hogy a szüleimet felébresztettük volna. Miután leültünk, levetem a cipőmet, majd egy gonosz vigyor kíséretében a lábaimat Tomi ölébe tettem.
– Nagyon fáj a talpam, megmasszírozod, ha szépen kérlek?
Tomi láthatóan meglepődött a dolgon, de végül is szó nélkül elkezdte masszíorzni az egyik lábfejem. Nem csinálta rosszul, de még ennél is jobban élveztem a dudorodó nadrágjának a látványát.
– És mond csak, van barátnőd? – kérdeztem tőle.
– Hát, alakulgat valami…
– Alakulgat? Ez mit jelent?
– Párszor találkoztunk, de még nem döntöttük el, akarunk-e egymástól valamit.
– Tehát még se kézfogás, se csók nem történt?
– Még nem.
Miközben beszélgettünk, a másik lábfejemet óvatosan mozgatni kezdtem Tomi ölében, a kezem pedig végigsiklattam a felsőtestemen.
– És ha összejöttök, fogod a lábát masszírozni?
– Lehet…
Tomi egyre feszültebb lett, a farka pedig vészesen keményedett. De becsületére váljon, nem hagyta abba a maszírozást, akkor sem, mikor a kezem kinyitotta a szoknyácskámat, és besiklott a bugyim alá.
– És fogod azt is csinálni neki, amit nekem csináltál a zuhanyzóba?
A kérdés közben ribancosan megvonaglottam. Élveztem az egész helyzetet. Hogy ez a fiú szinte szétrobban a vágytól, hogy nem mer kezdeményezni, hogy masszíroz, hogy majd felfal a szemével…
– Hát, öhm… nem tudom…
Tomi zavarában abbahagyta a masszírozást, mire én felálltam. Ő is fel akart kelni, de szigorúan ránéztem.
– Nem mondtam, hogy felkelhetsz!
Erre rögtön visszaült, én pedig a végletekig a gondolattól, hogy tényleg hatalmam van felette. Rögtön tesztelni akartam, hogy meddig mehetek el. Ledobtam magamról a szoknyám, a toppom, és a melltartóm is. Visszaültem, majd parancsolóan rámordultam a köpni-nyelni nem tudó Tomira.
– Térdelj elém!
Egy pillanatra habozott, majd engedelmeskedett.
– Mit szeretnél most csinálni velem?
Tudtam, hogy gonosz dolog kimondatni valakivel a perverz vágyait, de túlságosan élveztem a helyzetet.
– Hát, én…
Tomi motyogott, és lesütötte a szemét, mire én határozottan megragadtam az állát, felemeltem, és kényszerítettem, hogy a szemembe nézzen.
– Válaszolj! – suttogtam.
– Szeretném a lábad…
Nem tudta kimondani. Elvörösödött, és ismét motyogásba fulladt a mondat. Bár nagyon élveztem ezt is, tetetetett felháborodással elengedtem az állát, felálltam, és elindultam az ágy felé. Tudtam, hogy nem fogok eljutni addig, előbb meg fog állítani, és így is lett.
– Cassandra, várj…
Lassan megfordultam.
– Minek? Ha nem akarsz velem semmit csinálni, alhatok is…
– De akarok…
Erre közelebb léptem a még mindig térdelő Tomihoz, és intettem, hogy álljon fel. Olyan közel álltam hozzá, hogy az ajkainkat csak pár milliméter választotta el.
– Nos? Mit is akarsz? – suttogtam a szájába.
Erre megpróbált megcsókolni, mire felemelt mutatóujjamat az ajkai elé tarotttam.
– Nem érsz hozzám, világos? Tessék szépen kimondani!
– Szeretném imádni a lábad! – nyögte ki végül.
Kedvesen rámosolyogtam, majd így szóltam:
– Tomi, most bármit teszek, ne mozdulj, érthető?
– Igen.
– Rendben, mesélj el, mit értesz ez alatt pontosan? Mi pontosan a lábimádás?
Közben térde ereszkedtem előtte, és lassan kioldottam rajta az övet.
– Hát, amit csináltunk a kiránduláson…
– Ne ködösíts, válaszolj rendesen!
Közben már a nadrágját nyitottam ki, és kezdtem lefele húzni. Érthető módon nehezen találta a szavakat.
– Amikor a lábfejed csókolgatom, nyalogatom…
Lehúztam róla teljesen a nadrágot, majd a fogaimmal a boxerétől kezdtem megszabadítani.
-… és szopogatom a lábujjaid…
Ott állt előttem, álló farokkal. Felvigyorogtam rá, majd nem túl erősen, de két pofont adtam a farkának, mire az jobbra, balra kilengett. Tomi felszisszent, mire én elnevettem magam.
– Mond csak Tomi, te sub vagy?
Az osztálykirándulás után alaposan utána olvastam a témának, és megtanultam a szakkifejezéseket, mint amilyen a sub – az alárendelt szerepben lévő is.
– Igen… – nyögte.
– És csak a lábakra izgulsz?
– A megalázásra izgulok…
– A fájdalomra?
– Kevésbé…
Felálltam. Egyik kezemmel keményen rámarkoltam a merev hímtagra, a másikkal végigsimítottam az arcát.
– Most döntened kell, Tomi. Ha akarod, akkor én benne vagyok egy igazi domina-sub játékban, de akkor én szabok meg mindent. Ha nem, akkor most lefekszünk aludni. Ha igent mondasz, mostantól azt teszed amit mondok, és pontosan azt. Nem feltétlen fogod élvezni, mert ez most rólam szól majd. Ha nemet mondasz, többé nem kapsz erre lehetőséget. Nos? Szeretnéd?
Tomi sápadtan pislogott rám, majd végül bólintott.
– Igen.
Én pedig perverz hangon felnevettem.